A kastély bejárata

Látom Imotuuval kezdenek én gondolkozom vajon ki az eröseb. Ugrok egyet és felmegyek a kastély tetejére és onnan nézem az eseményeket. Imotuu jól védekezik és az új fickó sem rossz a támadásban. Mondom magamban -{ Ha mind hárman kidölnek leváltom őket. }- és mégnagyob izgalomal nézem.

Ránézek Liámra és mondom neki:
-látom rajtad, hogy te is szivesen harcolnál vele, de a sabaid nem engedik ugye ?
-hát igen, pedig nagyon szivesen kipróbálnám magam ellene. mondta és simogatta sebeit.
-remélem Imotuu cselesebb lesz mint az újdonsűlt barátunk. mondtam neki.
~tudom Imotuu, hogy te erősebb vagy nála. Győznöd kell ezzel megmutatnád nekem, hogy nem csak egy senki vagy. Hajrá én bízok benned barátom !! ~

Logatom a lábam a tetön és érdeklödve nézem ahogy Imotuu harcol a tagal. Az az idegen neki ront Imotuunak és csak ugy szikráznak a kardok miko összecsapnak. Elkezedek nevetni és mondom hangosan - Ez aztán izgalmas harc lesz!!! - kiáltom hangosan és még mindig nevetek.

-Yoah féle gyostámadás!!!!Kiáltom
~Ezt nehéz kivédeni mindenkinek hisz ez .... inkább a harcra figyelek~
-Na gyere!!!
*Megállíja a kardom és én a másikka támadok!!*

Egyszer felkiált:
-Yoah féle gyors támadás!!!!!ű
-na gyere. mondom és megálítom az egyik kardját, de a másikkal is támad.
-a francba!!!! nagynehezen azt is kivédem, majd gondolkodok a következő lépésemen.
~eltolom magamtól és hirtelen támadok* gondoltam magamban.
Eltoltam magamtól, majd én kiáltok fel:
-ezzel ennyi volt a harc veled. gyorsan eldobtam az egyik kardomat ami átment a pólóján és a fához szegezte és gyorsan odarohantam a kardomat a nyakához szegeztem és úgy kérdeztem meg tőle:
-feladod ?

*nézem a harcot csak várom az eredményt............IMotuu kontra Yoah???KInyer vajon...?
*gondolkodok*
-remélem nincs ez a pap a közelben??????*gondolok alexandere majd megsimogatoma nyakamon lévő sebet ami nem egy szép darab*
felsohajtok*
-Bárcsak jobban vigyáztam volna én buta....

~ez az Imotuu nagyon jó csak így tovább !!!! * gondolatban, majd hallom Liát ahogy sóhajt egyet és csak simogatja a nyakán lévő sebet:
-fáj, vagy a papra gondolsz ? kérdezem tőle.
-nyugi, ha találkozunk vele megint én esküszöm megölöm Imotuuval és Vivivel együtt. nyugtatom Liát.

~lebecsűltem a kölyköt, jól harcol a korához képest* gondolkodok.
Felálok és előhívom a farkasomat és ezt mondom neki:
-válts alakot és mi is edzünk amott. mondtam és mutogattam.
Csak bólintott és felvette a személyiségemet, majd elmentünk egy kicsit arébb.
-kész vagy ? kérdeztem tőlle.
Megint bólintott és várta mit reagálok rá.
Futottam vele szenben és készűltem az egyik titkos támadásra, de megelőzött és mellkason vágot. Én egy kicsit csúsztam a fölön, de egyből fölkeltem és megint támadásba lendűltem. Most gyorsabb voltam és ugyanúgy mellkasba vágtam mint ő engem, de én tovább ütöttem vagyis soroztam, majd a lábammal arcon vágtam és elterűlt a földön. Felgugult és megtürűlte a szája szélét, majd felállt és mosolygott.
Hirtelen eltünt és csak annyit látam, hogy előtem van és megpöckölte a homlokomat, majd megint szántom a földet. Felülök és csak nézek magam elé
~ezt, hogy a fenébe csinálta, ezt még nem láttam tőle ? * így gondolkodok magamban.
~nagyon odakéne figyelnem.* és megtörlőm a számat én is.
~valahogy a hátamögé kéne jutnom és ott úgy megérinteni, hogy megbénúljon*
Felkelek és lesöpröm magamat, majd támadásba kezdek. Már közel voltam hozzá ekkor felugrottam és onnan megérintve a nyakát lebénítottam majd mikor földetértem akkor kibuktattam és a kardjaimat kereszbe leszúrtam a nyakához, mint Imotuunál:
-ennyi volt az edzés. mondtam neki és visszatettem a kardjaimat a tokokba.
-de még most lendűltem bele. meglepetésemre megszólalt.
-mit mondtál ? kérdeztem vissza.
-csak annyit, hogy belőled vagyok és annyit tudok amenyit te tudsz azért is tudtam lemásolni a pöckölés teknikát is. mondta nekem.
-de én nem tudom megcsinálni. mondtam neki.
-de hogy nem csak még edzeni kell hozzá. mondta és felkelt.
-hát jó, akkor holnap edzünk még. mondtam neki és visszahívtam, majd visszamentem Tamásékhoz.

Ülök a tetön meglepödve ,hogy Imotuu ilyen gyorsan lefegyverezte. Vivien is bele kezdet egy kis edzésbe és ő is gyorsan lerendezte. Felállok és leugrom a tetöről és odamegyek Tamáshoz ,hogy megkérdezem mikor megyünk be a kastélyba ,hogy talállyunk Vivienek egy szobát.

-TAmás fáj............és ez csak az én buta hibám miat van.....de nem tom egy ember akivel elvben egyoldalon állunk hogy tudd ilyen gonosz és mindegy kioldalán álsz akkoris meghalsz tipus lennI?*Nagyon gondolkodok*
-LIa Vérét veszem annak a muksonak igérem*felelt tamás*
-Jo jó lehet megölöd de ereje nagyob mint nekünk bár 3unkalmár nem birt el multkor de kitudja...*válat vonok*
-ALucard má megölte volna.........én meg nem tudom egyszerüen hihetetlen a manusz.....Jó de én te emg a többiek és alucard között ég és föld a különbség.de akkoris legalbb ne kerüljek ugymond*nevetek egyet*Ha ilyen kellemetlen helyzetbe nem tudom amgam megvédeni egy ilyen örült ellen... *szavaimban nem kevés agodalom*

Lia elkezdett gondolkodni arról a papról és megrémisztett amit mondot róla. Majd szóba jött Alucard is:
-a kiscsapatunk legyőzi, de ahoz összekel hangolódnunk még. mondtam neki.
-nézd, erősek vagyunk így együtt, de még edzenünk kell.
Elfordítom az arcomat és így gondolkodok ~lehet, hogy tényleg legyőzne minket, de akkor is meg kell próbálnunk legyalább súlyosan megsebesíteni valahol. Imotuu erős ő a közelharcban jó, Vivi meg az eszét használja neki a titkos teknikájával sikerűlne lebénitani egy kis időre és akkor én jönnék és.................* és odanéztem Imotuura.

-Feladni?Ki én? Nevetek
Nekiszögeztél a fának nagy cucc!*Eltépem a pólom és ismét nekirontok csak most az 1ik kardom a tokjában lessz*
~Amikor majd kivédiakkor ismét ekőveszem a kardom és azzal támadok~

Ahogy gondoltam, széttpéte a pólóját és újból nekem rontott. Tudtam ha az egyik kardját kivédem akkor ott a másik. ~hogy szereljem le végleg ? * gondolkodok magamban, de gyors elugrottam mert már lecsapni készűlt. ~hu ez közel volt, ha nem veszem észre akkor még bajom is eshetett volna* és és csak mosolygok rá.
-hé idegen, nem fázol így félmesztelenűl, elég hideg van. mondom neki.

-Hideg?Aztmondod én nem fázok.
*Ismét nekitámadok csak most gyorsabban mind eddig*
~Eztpróbáld kivédeni~
-Nesze!

*A támadás után megálltam és elindultam befelé*
-Hé amúgy Yoah a nevem és jó volt veled harcolni.Máskor is oké?
*Majd mentem a szobámba*

Felnézek és látom ,hgy az idegen kiszabadult. Szét tépet poloval rádámadt Imotuura. De hirtelen aba hagyta és elindult be a kastlyba.
- Hé amugy Yaoh a nevem és jó volt veled harcolni. Máskor is oké? - köszön el Imotuutól és kérdezi tőle. Nézek csak úgy ,hogy hagyhata csak így itt Imotuut. Megint odamegyek Tamáshoz és megint meg kérdem.
- Nem akartok bemeni? És amugy még egy szobát is találni kéne Vivinek. - mondom Tamásnak.

-Hideg ? én nem fázok. mondta majd megint nekem rontott.
Én védekeztem, de nem csapott le csak rámilyesztett. Mikor megált csak ennyit mondott:
-hé amúgy Yoah vagyok.
-jó volt veled harcolni. máskor is oké ? kérdezte tőlem.
-hát persze ezt be ekl fejeznünk. kiabáltam utánna, majd eltünk.
-csak most melegettem be és erre itthagy, micsoda alak ez a Yoah. mondom magamnak.
~de azért jól meg lepett, könnyen megölhetett volna* így gondolkodok közben odamegyek Tamásékhoz.

Hanaku odajött hozzánl és ezt mondta:
-nem akartok bemenni végre a kastélyba ?
-de menjünk a hugom ha akar a szobámban aludhat, de ha nem akkor keresni kell neki egy szobát. mondtam neki majd odafordúltam Vivihez.
-na hogy akarod, a szobámban vagy külön szoba ?
-legyen különszoba, jó ? kérdezett vissza.
-hát legyen. és beléptünk a kastélyba.
Lementünk a pincébe és ott keresgéltünk. Sok helyre benyitottunk, de nem volt hely seholse. Mikor az utolsóba benyitottunk akkor üres volt:
-ez megfelel ? kérdeztem tőle.
-igen elég tágas és jól megvan világítva is. mondta.
-akkor ez lesz a szobád Vivi. mondtam neki, majd elmentem aludni.

*Felkeltem feljöttem és nekidöltem a fának.Naggyábó 1 óráig gondolkoztam hogy
~KI A FENE JÁRHATOTT A SZOBÁMBAN?*Meguntam és elkeztem egy kicsit gyakorolni elővettem a kardom és elindultam az erdőbe!Szétkaszaboltam vagy 19 fát és visszajöttem!Megintleültem és gondolkoztam.*

A gyakorlás után kimegyek a bejáraton és akkor látom ,hogy valaki nagyon belelendült a vágdosásba. Miután látam ezt elindultam a városba hátha valami izgalmas harcban is lesz végre részem.

Odaérünk a kapuhoz és megálitanak.
-Idegeneknek belépni tílos!!!- szolnak rám mikor be akarom vinni a lyányt a kastélyba.
- Ne áljanak az utamba! Ő mostantol az én védelmem alat van amíg itt van a kastélyba Azaz én vagyok a felelös rá. Megérteték? - vágom ezt így hozájuk.
- IGEN URAM!!! - és férre álnak.

A kapun kirohanva az őrők csak utánnam kapkodtak, de én valahogy kicsúsztam a kezeik között és csak futottam tovább megálás nélkül a főváros irányába. Útközben még előhívtam a farkasomat és odaszóltam neki:
-te is érzed, hogy valami nincs rendben itt ?
-igen, de én sem tudom miért és honnan jön. mondta nekem.
-hát akkor derítsük föl a terepet. mondtam neki majd belegyorsítottam.

Amikor felértünk az őrökhöz ők már azonnal mondták:
-a huga beszaladt a fővárosba.
-a francba, bajba akar kerűlni ? mondta nekem Tamás.
-nyugi megkeressük. mondtam neki és elindúltunk mi is a fővárosba.

Megyek ki a kapun és megszolitanak az örök - Maga is elmegy? Már maga a sokadik az este. - nézek rájuk és nem értem ,hogy mit mondtak. - Igen. - válaszolok és elindulok a városba.

Rohanok ,hogy lásam Hikana rendben van-e. Meglátnak az örök és elémálnak. - Álj!- kiáltanak rám. - Áljanak fére! - orditok rájuk. - Ja maga az elnézést. - és fére álnak. Szinte felboritom az öröket ugy futok.