A kastély bejárata

-ööööö.... Imotuu vagyok és Balogh Tamással vagyok itt aki kapta a belépőt ide a kastélyba. mondtam meglapődve az idegennek aki nagyon furcsa volt.
-és te ki vagy és miért nem alszol mint a többiek ? kérdezek vissza.

- Mi? Én nem vagyok vámpír ha erre céloznál én Radamu Hanaku vagyok és farkasember ahogy te is. Igaz? - és várom hogy beismeri e ,hogy ő is farkasember. Megkérdezem még azt is töle - Kit kerestek idelent? - és erre is vártam a válaszát.

-igen, én is az vagyok, de honnan tudod, hogy én is az vagyok ?
-őőő Máté keres valakit mi csak segítünk neki, nagyon ideges volt mikor betört ide. Mi azért vagyunk itt hárman, hogy vigyázzunk nehogy bajt csináljon és ne essen senkinek se baja. mondom neki még mindig meglepődve.

- Onan tudom ,hogy farkasember vagy ,hogy mindenkinek más szaga van és a ferkasembereknek jelegzetes szaga van. -és nézet rám meglepödve. És megkérdeztem - Mi a neve anak akit kerestek? Mert lehet hogy nem ide lent tamáljátok meg.-és vártam ,hogy milyen nevet mond.

-unom a kopogást fiúk. és megfordulok és látom Imotuu beszélget Hanakuval, odamegyek hozzájuk.
-hello Hanaku, én Balogh Tamás a balogh klán vezére vagyok. mutatkozok be neki.
-te, hogy hogy fent vagy még és látom fajta beli vagy ?!? folytatom a kiváncsiskodást.

*bekanyarodok asarkon piros egyenruhámban látom szépen ősszeverödött a party*
-Őő elnézést *szólalok meg félkomásan....*

- Helló. Kit kerestek itt? Mert már azt tudom ,hogy valakit kerestek. Ja és a kérdésedre ,hogy mért vagyok fen a kodogásotok miat keltem fel és már nem tudtam vissza aludni. - mondtam egy kicsit nyugtalanul. Vártam Tamás válaszát.

Oldalra nézek és meglátom Liát a gyönyörű egyenruhájában:
-Lia cica, szép estén van nem igaz ? kiáltok oda neki majd mondom Hanakunak.
-nem tudom kit keresünk, mert csak azért jöttünk be hogy vigyázzunk Mátére, ja és bocsi, hogy nagy ricsajt keltettünk, mindenki nevében elnézést kérek. és egy kicsit meghajolok.

-semi gond elnézűk itt csak ALUCARDTÓl kapok már frászt*kiráz a hideg agondolatól milyen lesz az első találkozás*
-Waltert nem látátoK A Hellsing család inasát???*kérdöjelezek*Kéne kérnem lősszert töle mert nekem kezdenek kifogyni a tartalékaim és nem lelem............
Sehol sem.........
*gondolom*vagy csak lusta vagyok megkeresni*ásitok egyet*

- Rendben. Semi baj. Na én mentem a gyakorlopályára löni egy keveszet. Majd még találkozunk. Na viszlát. -és odafordulok Imotuuhoz és elköszönök tölle is. Megyek a folyoson és látom Liat és odaköszönik neki - Szia! - és rohanok tovább.

HANAKU várj!!!*orditok oda neki*
a srác megáll a folyosó végén
-tesék probáld ezt le.......*odadobom neki az S3 malchazent amit ma készitetem az s 2esből*
-nem volt leprobálva szeretném majd véleményed kérni.....
7.62mmes acél higanyozot lövedék
310mml hoszu
12font a sulya töltetlenűl
850m/sec tüzsebeség,
lövés gyakoriság 1.25sec
cél pontoság majdnem 96% remélem nem fucsol be.....*elsorolom az adatokat...*
mielött tovább megy ráhagyom:
-Ha meguntad hozd vissza.....

Nézem a fegyvert amit Lia dobot oda nekem elmagyarázta hogy mit tud az új fegyvere és ki kéret a véleményem rola. Momdom neki - Rendben. A gyakorlásután vissza viszem a fegyvert a szobádba és oda adom neket ha bent leszel és elmondom majd a véleményem. -és rohanok tovább.

Mikor kijött a srác mintha észresem venne engem.
-Látom itt sok embernek kellene szemüveg.
-Máté itt az alkalom.
-Mire?
-Hogy itt hadjuk őket.
-Rendben.
Majd láttam hogy Lia lefoglalja Tamást és Imotuut. Takamaru és én már sprinteltünk a kijárathoz mikor pár ember jelent meg előtünk.
-Kik vagytok?
-Máté Kitörjünk?
-Megprobálhatjuk.
-Semmi esély arra mert különleges töltényeink vannak.
-Mit érdekel az engem.
-Takamaru maradj!
-Nem én kitörök ha kell itt mindenkit eldobálok.
Majd követtem a forró fejű Takamarut és vissza húztam.
-Mi a fenét gondoltál?
-Srácok ezek egymást ölik meg. HAHAHA!!
Ekkor a katona elé dobtam egy kést.
-Takarodjatok!
-Ti mentek a pokolra.
Mire tűzet nyitotak volna addigra egy nő jelent meg.
-ÁÁÁ. Látom a meghívást elfogadták.
-Victoria ismeri ezeket?
-Az egyiket nagyjából. Ő is harcolt velünk tegnap.
-Mi? Miért nem szóltál TAkamaru?
-Mert te itt kajabáltál. HAHA.
-Na és hogy döntötek?
-Hát az igazat megvalva nem is tudjuk.
-Takamaru hagyd most én beszélek.
-nem mindig te dumálsz.
Takamaru meglepett. Végre a sarkára állt.
-Nos hölgyem...
-Victoria ha kérhetném.
-Üdvözlöm én takamaru Momochy vagyok ő meg Imre máté.
-Örülök a szerencsének.
-Nem kevésbé.
-Nos akkor Máté?
-Na jó legyen én benne vagyok.
-Nagyszerű. Van maguknak is csapatuk?
-Nos Victoria nekem egy klánom van Magyarországon de ők nem akartak jönni velem sajnos.
-Értem. Takamaru és te?
-Az én klánom már halott.
-De lenne egy valaki csak elkéne érnem valahogy.
-Ki lenne az?
-A szerelmem vagyis már lassan a menyaszonyom.
Majd elővettem a képét és Takamaru elkezdett vigyorogni mint a vadalma.

*kilépek aszobámbóla teraszra látom viktoria is elökerült......*
-ÁÁá Szép esténk van viktoria.........*szolalok meg kedélyesen*
-Imre...?????HEH???*lepödök meg*
-Látom elég nagy zürt csináltatok...de no gond Integra biztos nem haragszik meg....
*halgatom a beszélgetést tovább*

Látom nagy a zűrzavar amit mi okoztzunk ígyhát mi is elindulunk a bejáratig és ott meglátva Takamaruékat beszélgetni Victoriávaé és én odakiabálok nekik:
-hé Máté miért jöttetek ki a kastélyból ? kérdezem tőllük
-Imotuu te menj vissza a fővárosba és keresd össze a klánt és gyertek vissza ide, érteted ? kérdezem tölle.
Ő bólint és elindúlt visszafele.
huh, fáradt vagyok. a bejárati ajtófélfának dűlve mondom magamnak majd nézek ki a fejemből és várom Mátéék válaszát.

-Hát mi csak.
Nevetek és vakarom a tarkom.
-Takamaru akkor dumálj.
-Hát mi csak jöttünk hogy szóljunk mi van.
-Értem.
Majd fogtam magam és szóltam a többieknek na akkor én megyek kicsit a levegőre. Mindenki csak nézett rám. Kiültem a lépcsőre és takamarut láttam meg magam mellet.
-Igaz szép esténk van.
-Igen az.
Nagyott sohajtotam.
-Ne félj Rékádnak nincs semmi baja.
-Honan tudod?
-Onan ha egy ilyen barátja van akkor nem lehet ilyen pláza cica ahogy manapság mondják.
Elkezdtem nevetni majd elraktam a képet és felálltam.
-Köszönöm Takamaru.
Majd kezet fogtunk.
-Menjünk gyors a dolgainkért.
-Mindjárt jövünk.
Ahogy kimondtuk már futotunk is. Fél óra múlva már ott voltunk és ahogy nézegettem a táskám egy levelet találtam benne.
-Mi az Máté?
-Egy levél Rékától.
"Kedvesem van egy jó hírem. Mire ezt olvasod addigra már pakolok nagy valószinűséggel és megyek Londonba utánnad. Szeretlek édesem a te Rékád."
-Gratulálok barátom.
Majd a levelett a belső zsebembe raktam.

Párpercen belül már kint is voltam a kastélyból inntetem az öröknek és elindultam az éjszakában.

-értem.Nos üdv az intézetnél ahogy mondják Máté.....a szobátokat lent a pincében találjátok.......Van farkasembereknek is berendezve meg vámpiroknak is.....
-Jah és még valami....*mikor megszolalnék ALUcard és thunder jönek át a falon mögötünk sé beszélgetnek arcomra kiüla hideg rázás mikor megszolit Alucard*
-Nocsak a szervezet új üdvöskéje ..........sokat halom teteid.........akkár csak atöbbi új tag is...........Szép esténk van rendörkisasszony....*megszolitja viktoriát is.,*

Mikor egyedűl maradtam csak leűltem a lépcsőre és szomorkodtam a régebbi barátnőm után. Néztem a csillagos eget és könnyeztem:
-bár csak meghalnék ! és sóhajtottam egyet.
Majd hirtelen a hátam mögűl hangokal hallottam és megfordúltam, ekkor láttam meg Alucardot és Victoriát és Liát is. Alucardtól kirázott a hideg és inkább felálltam és arébb sétáltam majd támasztottam tovább a falat lehajtott fejjel bámúltam a cipőmet.

Mikor oda értünk a kastélyhoz észre vettük hogy tamás feláll 2 ember véget hogy elengedje.
-üdvözlöm magukat mi is már tagok vagyunk vagy mik. Az én nevem Imre Máté a barátom meg takamaru momochy.
-Üdv.
-Üdv maguknak is.
-Te Máté ezek kik voltak?
-Szerintem valamelyik Alucard volt de nem biztos.
-Beztos.
Majd mentünk beljebb és megkerestük a szóbánkat.

Éreztem Takamaruék közelségért ezért felnéztem. Mikor közelebb jöttek akkor köszöntek Alucardnak és Victóriának és mentek megkeresni a szobájukat. Még egyszer sóhajtottam és utánuk szaladva kiabáltam nekik:
-várjatok meg engemet is.

Megállok a a bejárat előtt és idegesen beleszagolok a lavegőbe és felkiáltok :
-megbosszúllak titeket, erre esküszöm. majd megvágtam az egyik tőrrel az újamat és így esküdtem.
-A mindenható aki óv és vigyázz ránk most könyörgök hozzád, hogy halld eskümet amit neked mondok most. Adj erőt, hogy fivéreim és bajtársaim gyilkosait megtaláljam és bosszútálljak rajtuk a te módszered szerint. Könyörgök neked nem kérek sokat csak ebben segíts engem. és megcsókoltam a földet, felálltam és ránéztem Liára, majd mondtam neki:
-ha elborúlna az agyam állíts le mert rossz vége lesz és nem akarok senkit bántani. Főlleg nem téged.

Mikor kiértem Tamás még imátkozott de én futottam tovább és a srácot is lehagytam.
-Hehe most már télleg végzek a szörnyekkel.
A kardomat előkaptam és egy fát ketté szeltem vele majd futottam tovább a városba de olyan gyorsan hogy Tamásék azért tudjanak követni.

-Igérem tamás leálitalak bármi áron..*azzal megfogtam a kezét finoman*
-tudd baj van segitek...... Sem az az Anderson sem más nem ronthatja teheti tönkre 2dik életünket......................
Elindulok a városba Tamás után közben beszélgetek vele..
-családód voltak legalább?*agodoan kérdem*
-Igen azok és bosszút állók majd állits le ha baj lenne....*morcosan felelt*
-sajnálom nekem az Apám ölték meg igy.....*Könyezek de nem sírok*
-Ne sírj meglásd ezeknek a fatyaknak holnap temetés lessz.....*haláli nyugodságal mondta*
-én nem sírok csak miatad agodom..*agodok*
-nem fogok se én se más meghalni......A pokol mélyén fognak égni a szemetek.... indulatokal tele tamás megindult avárosba én meg utánA..

Útközben Lia kedvesem megigérte lefog állítani bármi áron majd folytatja:
-legalább családtagok voltak?
-igen. mondom morcosan neki.
-sajnálom, az én apámat is így ölték meg. mondta cicám és egy kicsit bekönnyezett a szeme.
-ne sírj, azeknek a gazfickóknak végük lesz egy szempillantás alatt.
-én nem sírok csak érted aggódok. mondta.-nyugi nem fogok meghalni ígérem, ez a köcsögök a pokol mélyén fognak poshadni. és megindúltunk a városba.