A kastély bejárata

*kilépnék a kapun megálitanak az örök*
-ÁLJ!!LIakisasszony hová megy????Bekötözött sebekel nem lofrálhat...*bologat és elém ált*
-Figyeljen muszály nem lesz baj igérem csak csatangolok egyet nem lehet baj megnyugvást keresek az éjszaka csendjében......
*elgondolkodik*
-Rendben menjen isten és a királynő áldása kisérje utján....Ámen..
-Ámen......*azzal kimentem a városba*

A kastély előtt volt egy fa amin látszott, hogy valakik edzettek rajta. Leűltem és visszahívtam a farkasom. Hozzámbújt én meg visszaváltoztam rendes alakomba és úgy vartam be Hanakut. Mikor elnéztem a kastély irányába két fura idegen állt a kapuban:
-valyon ők lennének az őrök ? kérdeztem magamtól.
-remélem Tamás nem fog haragudni, hogy szónélkül eljöttem. és csak sóhajtottam.

A kastély elötti fánál meglátva Vivit megáltam és hozzászóltam:
-te mi a fenét képzelsz, csak úgy lelépsz Hanakuval ? kérdeztme tőlle idegesen.
-igen, ő hívott ki versenyre és legyőztem. mondta mosolyogva.
-nem érdekel, akkor is szolhattál volna.
-tudom, bocsi. mondta szomorúan.
-semmi baj, de máskor szólj mert nagyon megijedtem. mondtam neki és átöleltem.

Messziről már láttuk őket, ezért felkaptam megint Liát és odafutottunk hozzájuk:
-sziasztok, mi is megjöttünk. mondtam és letettem Liát.
-akkor mehetünk be ? kérdeztem tőlük és várom a válaszukat.

Lehajtom a fejem a farkas foprmámban és mondom magamban -{ Lehet hogy többet kellet volna pihenem mert elég hamar kifáradtam. }- és nézek fel az égre és lihegek. Vissza változom és odamegyek tamáshoz és bocsánatot kérek töle - Bocs Tamás ,hogy csak így elrángatam a hugodat csak kiváncsi voltam. - mondom neki bünbánó képpel. És leölük az egyik fa alá és kipihenem magam.

-bocs Tamás, hogy csak elrángadtam a hugodat csak kiváncsi voltam. mondta és leűlt a fához pihenni.
-semmi baj már megnyugodtam, de én is kiváncsi lettem volna mit is tud. mondtam neki.
-remélem máskor nem fog előfordúlni ? és odafordúltam megint hugomhoz.
-ne félj már ennyire, mondtam már, hogy nem fog előfordúlni. mondta grimaszokkal.

Ülök hosszu ideig aztán érzem magamon ,hogy kipihentem már megam. Felálok és megkérdezem mindenkitől - Nem akartok bemeni? - és várom a válaszukat.

-nem akartok bemenni ? kérdezte mindenkitől Hanaku.
Én ránéztem és ezt feletem neki:
-bemennénk, de Vivinek nincs belépője és nem kérdeztük meg a főnököt itt a Hellsing kastélyban, mit szólna ha így betoppanna és itt maradna ? válaszoltam és kérdést tettem föl neki.

-én bemegyek mert kicsit kezdek*ásitok egy hatalmasat*Álmos lenni....
megszolitt egy idegen alak
-hé te lány anyira ismerősnek tünsz nekemm...*csuklya van afején arcát nemlátom*
-Ki az ördög maga és engem honéét tudja hogy ismer-e??*mutogatok*
-Lia semit nemváltoztál mindig az az ovatos kislány maradsz akit 10éve elengedtem-----
leveszia csuklyát*
-Miaz nemis üdvözlöd az öreged???? 10év távlatából?
*megijedek mert nem vicel tényleg az apáma acra is képre is......*
-Apa?????? *csak nézek ökölbe szoritoma kezem és rohanok felé nyakába ugrokmegölelem.......*
-Apa ugytudtam meghaltál tévében is ben volt.....amugy egy megjegyzés za 6éve volt.......
-jah jah az idő ilyen lassan perget csak???
amugy tudom lányom de szerencsém volt mint mindig jött egy vámpír......akikben nem hitem hogy léteznek.....MAxiviliam akárki és az mentet meg attol hogy halálra itélödjek......-HEH???,Mit modntál???
-Maxiviliam miért ismered???
-nem legalábis csak anyira ö adta a 2 dik életem....
*az öregem a szemembe nézz*
-Lányom hogy megy sorsod hallotam bekerültéla hellsing szervezetbe és őka társaid gondolom...*tüskés össz haja fedte fejét megvakarja*-igen ők azok Radamu hanak farkasember a kis imotuu öis az Balogh Tamás és huga Balogh valérivivien amuyg tamásal kellemes baráti kapcsolatom van....
*felnevett majd odamegy tamáshoz kezet ráz vele*
-haha üdvözletem Szép szál legény a lányom barátja látom.......*megveregeti tamás válát*
tamás csak enyit felelt
-énis örülöka találkozásnak*g*jo magas ennek a lánynak az öregje mondhatom

Lia egy fura alakkal beszélget akiről később kiderűlt, hogy rég halotnak hit apja. Lia kedvesem bemutatta a kis csapatott majd az apja hozzám lépett és ezt mondta:
-üdvözletem, szép szál legény a lányom barátja látom........ és megveregeti a hátamat.
Csak nyelek egyett és én is megszólalok:
-én is örülök a találkozásnak*g*jo magas ennek a lánynak az öregje mondhatom.
Majd visszáb lépek és leülök a fához.

Feltünik egy idegen alak akiről kiderül ,hogy Lia apja az csak nézem az eseményeket. Miután magamhoz térek oda megyek Tamáshoz és mondom neki - Majd én lebeszélem az örökel ,hogy engedjék be mert szerintem nem tud máshova menni. Úgy ,hogy szerintem maradnia kéne. - és megyek az örökhöz. Oda köszönök nekik
- Jó estét. Mi a helyzet itt? - kérdezem tölük.
- Ááá semi különös csak pár randarirozo volt itt.
- Lene egy kérdésem még? Van itt egy ujab kelentezésre váro tag meg lehetne oldani hogy itt maradjon adig míg nem sikerül beszélnünk Integraval? - kérdezem tölük
- Hát uram idegeneket nem engedhetünk be. - mondják.
- De ő nem idegen. Ő Balogh Tamás huga ugy ,hogy én vállalom a felelöséget ha valami baj van. - és várom a belegyezésük.
- Akor rendben ha magáé a felelöség. - bologatnak
Megyek vissza Tamáshoz és közlöm vele - Tamás be engedték a hugodat és nem kell amiat agodnod ,hogy valami bajod lene belöle. Vállalnom kellet a felelöséget ezért kérd meg ,hogy ne csináljon balhét. - megkérem Tamást ,hogy beszéljen vele.

-apa én azthitem tényleg meghaltál...
-kislányom ne feled van az élet ugy hozza...bár végének tünik mégsincs vége
-látom megsérültél????Ki tette????*elgondolkodok*
-Egy pap nagyon erős........ Alexander Anderson:no:
-nem ismerem sajnos de nem ajánlom neki hogy megkiséreljen megölni..
-hmmmm értem légy jó nem maradhatok itt soká mert nemsoká megy visza franciába a vonat elkel érnem szia*azzal adot egy puszit az apám és tovább ált ahogy jött uyg ment*
*sohajtok*
-KÖSZI HOGY MEGLÁTOGATÁL!!! *integetek*
aztán odalépek tamáshoz.......
-és én még azthitem meghalt....
megszolit
-Lia..... ha azzala papal találkozik megis fog...általában a vén vándorok nem élnek sokáig vagy megmaradsz egy helyben vagy véged ez a farkas törvény ez az életre is igaz.......
-értem bár egyszer meghalt ahogy énis----remélem vigyázz magára....
-emiatt egy csepet ne agodj bár azthited meghalt mégis él és virúl mitn a vadalma..nem mostanában fog meghalni.-... *tamás elmosolyodott*

Lia kedvesemnek az apja elment én meg még mindig ülök a fánál mikor odalép hozzám és ezt mondom neki:
-Lia..... ha azzala papal találkozik megis fog...általában a vén vándorok nem élnek sokáig vagy megmaradsz egy helyben vagy véged ez a farkas törvény ez az életre is igaz.......
-értem bár egyszer meghalt ahogy énis----remélem vigyázz magára.... mondta nekem
-emiatt egy csepet ne agodj bár azthited meghalt mégis él és virúl mitn a vadalma..nem mostanában fog meghalni.-... és elmosolyodtam és néztem mit csinálnak Viviék.

Vivi, Hanaku, Imotuu egymással beszélgettek, de nem értettem pontosan. Egyszer Imotuu felállt és megkérdezte Vivit:
-jössz edzeni a másik fához ?
-hát persze. mondta majd felált.
Elvonúltak a másik fához és ott elkezdtek edzeni. Én odamentem Hanakuhoz és megkérdeztem tőlle:
-mit mondtál az őröknek, hogy beengedik Vivit ?
-áhhh semmi különöset csak annyit, hogy én válalom a kozkázatott és a felelőséget iránta. mondta nekem mosolyogvan.
-értem, jövök neked egyel. mondtam neki és vissza leűltem és figyeltem a hugomékat.

Tamás bátyámnak a barátnőjének az apja lelent meg és elkezdtek beszélgetni, majd odalépet Tamáshoz és megveregette a válát és beszélgettek. Közben Hanaku az őrökkel beszélt valamiről. Mikor a kedves papa elment Hanaku vissza jött és közölte velem, hogy beengednek engemet is a kastélyba. Tamásra mikor visszanéztem egy kicsit levolt hűlve ezért leűlt a fához. Lia egy kicsit beszélgetett vele mindenről, főleg a papról. Egyszer Imotuu felált és megkérdezte tőlem:
-jössz a másik fához edzeni ?
-hát persze. mondtam neki és feláltam.
Elmentünk a fához, de éreztem tamás tekintetét rajtam és tudtam figyel minket:
-megmutassam az egyik teknikámat ? kérdeztem a kölyöktől.
-mutasd. bólintott egyet közben.
-okés, álj hátrébb. mondtam neki és odaléptem a fához.
Három ponton megérintettem majd kidőlt és felrobbant én közben csináltam egy hátraszaltótt és gyors előhívtam a kedvenc farkasomat védekezni. Elémált mikor földetértem és a fejével minden egyes kis darabkát eltérített, majd ránéztem Imotuura.
-ezt csináld meg kölyök. mondtam neki.
-nem vagyok kölyök. mondta majd folytatta.
-mivel nincs már fa harcolj ellenem. és csak mosolygott.
-okés, de figyelmeztetlek nem leszek kíméletes. mondtam neki miközben előrántottam kardjaimat.
-adj bele minden erődet kislány. mondta és tett kettő lépést hátra majd ő is előrántota kardjait.
Mikor láttam, hogy csak ál és vár, neki rohantam és mikor lecsapni akartam a kardommal a kölyök legugúlt gyorsan megfordította kardját arra részre ahol fogta, majd azzal megálított:
-ha ez most élesben ment volna simán ketté szúrlak. mondta és elgurúlt előlem.
-ez csak mázli volt kölyök. mondtam neki egy kicsit meglepődött arcal.
-tényleg, vagy csak ennyit tudsz ? látszot rajta hogy felakar idegesíteni.
-majd meglátod. és megint neki indúltam, de közben hívtam a farkasomat is segíteni.
Mikor a farkasom a hátam mögött volt gyors felvette az alakomat és a kölyök hátamögé kerűlt. Kibuktatta én meg a kardjaimatmat a nyakátóll pár centire beleszúrtam keresztbe a földbe. Ő meglepődve mozdúlni se bírt mert elvágta volna a nyakát:
-mondtam, hogy csak szerencséd volt kölyök. mondtam neki mosolyogva.
-csalással könnyű. mondta szorúlt helyzetben.
-nem csaltam, a farkasom nekem az eszközöm és a barátom egyben. mérgesen mondtam neki.
-akkor is csaltál, simán legyőztelek volna. közben a kezeivel eltávolította a kardokat a nyakától és felűlt.

*soakt gondolkodtam végül leültem tamás melllé...*
-de csodás esténk van.........nem drága???*fordulok oda tamás felé.*

Éppen jövök lefelé az emeletről és egyenesen kimegyek a bejáratig.Mit látok harc folyik!!!
Gyorsan közelebb mentem és figyeltem hogy harcolnak ők ketten.
*Tapsol*
-Ez igazán szép harc volt!!Mondtam nekik.
-Valameikőtök kiáll ellenem is? kérdem.
~Na melyik jelentkezik előbb?~

Hirtelen hallom a tapsolást és felnézek. Egy fura űrga tapsolt és megkérdi:
-valamelyikőtök kiál ellennem is ?
Felsegítem a kölyköt a földről mert csak bambúl és odaszólok az idegennek:
-először tudjam meg a nevedet, és hogy melyik oldalon álsz, majd utánna megküzdhetünk. mondtam az idegennek és várom a reakcióját.

Hirtelen feltünik valaki akit még nem is látam ezelöt. Halgatom hogy meg akar küzdeni Imotuuval vagy Vivienel. Nézek egy idei felálok és hozzá szolok - Hé te ott fen mi a neved? - kérdezem töle.

Hirtelen egy tagra lettem figyelmes aki megkérdezte Imotuuéktól, hogy nem akar valamelyikük vele is megküzdeni ? Erre felálok és odarohanok:
-Vivien, nem lesz semilyen harc itt, gyere vissza. mondtam neki, majd folytattam.
-téged még nem láttalak, ki a fene vagy ? kérdezem az ismeretlentől.
-Imotuu menj visza Liához és vidd Vivit is. mondtam neki.
Visszafogta Vivit és úgy mentek vissza Liáékhoz.
-miért pont a hugomra fáj a fogad ?

Imotuu, Vivi visszarohantak hozzám nem maradtak Liánál:
-mit akartok ? kérdeztem tőllük.
-mi is harcolni. mondták.
-akkor felváltva harcolunk vagyis küzdünk ellene, okés ? mondom és kérdezem tőlük.
-okés, ki kezdi ? kérdezte a hugom.
-kölyök, most mutasd meg mennyit fejlődtél. mondom neki.
-okés, menni fog, de ha nem kiáltok és váltsatok fel. mondta és előrébb lépet az idegenhez és mondta neki:
-én leszek az első aki harcolni fog ellened, a nevem Imotuu. mondtam neki fegyelmezetten és meghajoltam előte. Elővettem a kardjaimat és megkérdeztem tőle:
-készen álsz ? és várom a reakcióját.

-Kész vagyok.Mondtam és előrántom katanám!!!

-én is készen állok. mondtam és előrántottam a kardjaimat a hátamról.
-támadsz is vagy csak ott fogsz állni ? kérdeztem tőlle.
~első kőrben felmérem mit is tud, de nem támadok vissza csak védekezek. Első kőr az övé a következő lesz az enyém. gondoltam magamban és csak mosolyokógtam az idegenre.

Mikor leűlni készülünk odasúgom a hugomnak:
-amíg nem harcolunk megfigyeljük a mozgását az újdonsűlt barátunknak és így segítünk a kölyöknek.
-oké, de ki lesz majd a következő az idegen ellen ? kérdezett vissza.
-te, úgyhogy alaposan nézd meg hogy mozog hogy cselekszik és hogy alkalmaszkodik a helyzethez. mondtam neki.
-értettem bátyám. és erősen koncentrált az idegenre.

*nekidöltem a kastély falának és néztem imotuu mit alkot vártam afejleményeket karbatett kezekel...*
*gondolom magamban*
-megküzdenék vele de félek sérüléaseim mait kevésnek bizonyulnék....*bologatok*