Főváros !!!( Itt a Hellsing a hivatalos vámpírvadászok )!!!

Beértem a városba és gyors felugrottam az egyik ház tetejére majd leűltem a szélére és nézelődtem és gondolkoztam:
-vajon mit akar eza pap töllünk és miért ment ell Tamás és Takamaruék szemében miért vagyok 0 ? és előre dűltem.
-nekem semmi se sikerül, én senkihez se tartozok, egy kis jelentéktelen vagyok. és csak húztam a számat.
Éppen virradt és láttam sok vámpírt elbújni a nap elől.
-Tamás gyere vissza egyedűl te vagy nekem a családom és egyben a barátom is. felkiáltottam.

Ahogy látam elmeni imotuu-t a városba sebel lobal.......Gondolkodtam és eszembe jutott....
-a fene utána kéne menem miellöt hülyeséget nem csinál....
*akkor elkezdet felkelni a nap és viszamentem a kastély elöterébe és vártam hogy imotuu visszajön de nem jött......elkezdtem agodni*

Mikor már teljesen kiduzzogtam magamat leugorva a háztetőről csak ballagtam az orrom után. Közben Liára, Tamásra, Mátéra gondoltam és ezek a szavak keringtek a fejemben:
-ne is figyelj oda mit mond Máté......( Lia),
-menj vissza a kastélyba vigyázz Liára..... (Imre Máté )
-takarodj már innen...... ( Imre Máté )
-na most megmutatom nekik. mondtam magamnak és kerestem valakit akivel megverekedhetek.
Egy sarok után egy sikojra lettem figyelmes.
-na itt a lehetőség. mondtam és futni kezdtem.
Befordúltam abba az utcába ahonnan hallotam a sikojt és odakiabáltam:
-hagyod békén azt a szegény asszonyt te rohadék !
-micsoda, és minek neveztél te kölyök. kérdezett vissza.
-jól hallotad, engedd el te rohadék, vagy rosszúl hallasz ? kérdeztem gúnyosan tölle.
-na most neked véged kölyök. mondta és eldobva az asszonyt nekem rohant.
Lecsapni készűlt, de én megelőztem és elugrottam előle, majd belerúgtam a lábába.
-csak ennyi ? kérdeztem megint gúnyosan.
-majd észreveszed. válaszolt és megint támadásra készülődött.
Előkaptam a kardjaimat és vártam rá. Épen ugrott én gyorsan átdöften az egyik kardommal és a falhoz nyomtam.
-kár, hogy csak eddig bírtad. mondtam neki.
-megbánod ezt még ta kölyök. válaszolt vicsorogva.
-tényleg, és mit csinálsz, mert most levágom a fejed és tovább megyek. kérdeztem idegesen tőlle.
-ha most levágod a fejem, az embereim megölnek akárhová is mész ők követni fognak. mondta és tovább vicsorgot.
-okés, állok elébük. mondtam és átdőftem a nyakán a másik kardom, majd kihúzva a hasából a másikat egy csapással lefejeztem és mentem tovább, de azért figyeltem minden fele. Csak ordítást hallotam mindenhonnan.
-na végre ellenfelek. kiáltottam fel.
Előmásztak mindenhonan. Háztetőkről, fákról, csatornákból, földalól és jöttek felém. -Kb: 25-en lehetnek össz visz. mondtam magamnak.
-ááááhhhhhh. kiáltottam és futottam feléjük.
Közelebb érve a két kardommal két oldalt végig vágtam rajtuk és megöltem 5-öt, majd beleugrottam a tömegbe és kaszabolni kezdtem és nélkül, de én is kaptam mindenhonan sebet. Hol a karomon, a nyakamon, lábamon, fejemen, kezemen, de nem adtam föl és küzdöttem. A végére már csak négyen voltak és én szuszogtam csak. A négy elég erősnek bizonyúlt velem szemben, de valahonnan vettem erőt és megint rájuk rontottam. A négy egyszerre támadt és lefegyverezve csak játszadoztak velem. Hol az egyik belecsapot a falba a másik kivett és szét tört rajtam egy fát a következő feldobott az égbe és leérve a földbe döngölt az utolsó pedig egy háznak dobva szétrobbant az egyész és rám dőlt a törmelék hada. A törmelékek alatt én csak röhögve kitörtem és leporoltam magam és rájuk néztem:
-fiúk, elég szomorú hogy ezt kell mondjam de nem vagytok eléggé erősek hozzámképest. Úgy verekedtek mint egy csoport lány. mondtam nekik és csak röhögtem, de közben mindenhonan folyt a vérem.
-nem volt elég kölyök, még kérsz ? kérdezték idegesen.
-gyertek, kérek még repetát. mondtam nekik.
Ők rohanva nekem támadtak, de rajtam is eluralkodott a gonosz énem és úgy támadtam rájuk. A közelembe érve kettőt szimplán csak a karmaimmal ketté vágtam majd a vért a körmeimről lenyalva a másik kettőhöz szóltam:
-még van lehetőségetek elfutni. és tovább nyaltam a körmeimet.
-soha nem futamodunk meg. mondták és ők is támadtak.
Kiugorva a törmelékből a levegőből kicsavartam az egyiknek a nyakát a másiknak pedig betörtem a fejét egy téglával, majd leértem a földre és hátrafordúltam.
-mondtam, hogy kevesek vagytok hozzám. röhögve néztem a holttestüket majd felvettem a kardjaimat és megéreztem Tamás szagát a levegőben erre visszaváltoztam és leűltem a földre.
-mi történt velem ? kérdeztem magamtól és megint a holtestekre néztem.
-ezt én műveltem ? és fogtam a fejem.
Megint tamás szagát éreztem és felálltam
-jönn visszafele. kiáltottam és elkezdtem futni az állomás felé.

Nagyon gyorsan szedtem a lábaimat és beszaladtam a várótermen keresztűl és szaglászni kezdtem hátha szagot kapot, de nem ezért kifutottam a sinekhez és ott nézelődtem és várakoztam.

Mászkálok a városban és nézelödök hátha látok valami érdekeset. Semi különös a belvárosban ezért ugy döntötem körbe nézek a vonatállomásnál ,hogy történik-e ott valami. Átvágok mindenen és megtalálom a sint ahol a vonat jár éppen akkor jöt arra egy vonat és ugy döntötem egy kicsit gyorrsaban szeretnék az állomásig eljutni. Felugrom a vonat tetejére és ott utazok. Hirtelen meglátok egy ismerös alakot pár száz méterel elöréb. Nézem és látom ,hogy az a kölyök akivel a kastélyban találkoztam. Gondolom magamban majd leszállok ott ahol Imotuu áll. Odaérek leugrom a vonatról és oda kösznök Imotuunak.
- Helló! Mi járatban errefelé? - kérdezem töle.

Nagyban kint járkáltam a vasúti megállóban mikor mondták hogy egy vonat érkezik.
-Na de kik vannak rajta?

Előttem leugrott Hanaku és megkérdezte tőllem:
-hát te mit csinálsz it ?
-várom Balogh Tamást mert most jött meg Magyarországról csak még nem látom őket. mondtam neki.
-és te ? kérdeztem és várom a válaszát, de közben Takamaru szagát is érzem.

Leszáltunk a vonatról és három különkleges szagra lettem figyelmes majd szóltam Tamás bátyámnak:
-három jellegzetes szagot érzek a levegőben, te nem érzed ? kérdeztem tölle.
Beleszagolt ő is a levegőbe majd röhögve mondta nekem:
-Kettőt ismerek, ök Imotuu és Takamaru a barátaim a harmadikat is ismerem csak hírtelen nem ugrik be a neve. mondta vissza.
-kiderítsem ? kérdeztme vissza.
-hogy ? kérdezett rá.
-hát így. és egy kék átlátszó farkast hoztam elő és odasugtam neki
-derítsd föl a terepet nekünk. és elindúlt.
Láttam fivérem tekintetét. Meg volt lepődve. Kisidő múlve visszajöt és jelentett:
-egy vámpírt és két farkasember beszélget jobbra 20 m-re tőllünk.
-erre beugrott a harmadiknak is a neve:
-vagy Hanaku vagy Lia. mondta és rámnézett.

éreztem Imotuu meg Hanaku szagát de inkább csak álltam a kapunál megtámaszkodva.
-Na akkor jöhet valaki. de ki?
majd egy farkast láttam meg.
-Menjél inen ne hogy a seggembe harapj te.
Majd felugrottam a tetőre.
-Na már így megnézhetem.
Zsebre dugot kézzel sétáltam a tetőn.

Leszáltunk a vonatról és három különkleges szagra lett figyelmes majd szólt nekem:
-három jellegzetes szagot érzek a levegőben, te nem érzed ? kérdezte töllem.
Beleszagoltam a levegőbe majd röhögve mondtam neki:
-Kettőt ismerek, ök Imotuu és Takamaru a barátaim a harmadikat is ismerem csak hírtelen nem ugrik be a neve. mondtam vissza.
-kiderítsem ? kérdezte vissza.
-hogy ? kérdeztem rá.
-hát így. és egy kék átlátszó farkast hozt elő és odasugta neki
-derítsd föl a terepet nekünk. és elindúlt.
Meg voltam lepődve. Kisidő múlva visszajöt és jelentett:
-egy vámpírt és két farkasember beszélget jobbra 20 m-re tőllünk.
-erre beugrott a harmadiknak is a neve:
-vagy Hanaku vagy Lia. mondtam és a hugomra néztem.

Mikor láttam hogy a farkas hova ment megláttam Tamást.
-Hé Tamás vazeg gyere ide mert seggbe rúglak.
Majd leugrottam és talpra érkeztem. Közben Imotuu is odaért.
-Csá na hogy mertél te így elmenni ha?

*már vagy 250méterel arréb jároka hellsing intézetöl S3malchezenel az oldalamon hátamon akardomal.... céltalanul emlékekel tele egyika másik után villanik elő...*
-Ne félj kislányom apu haza ér igáérem.....
a tv adás
-Meggyilkoltak hidegvérel egy embert este 20orakor london belvárosában Akinek a Lány silver Lia .............
*bologatok*

-Csodás esténk van....szép ragyogó fényes ..........holdsütöte tiszta mint a friss vér..... *elmosolyodok és megyek tovább*
vámpirok vesznek körbe
-Nézétek csak !!!!! NOlám.........azta de szép
-Nah bébi ide amid van vagy véged....... *meglátja az egyenruhát*
-MIIII ANGOL PROTESTÁN LOVAGREND!!????MEGÖLNI!!!! *elkezdenek löni rám de anyira pancserok sérülten se találnak el...*
-Enyire telik enyire telik a tisztátlan bemocskolt olcso untánzatoknak!!?*nevetek és 6bol 5kap a fejébe golyót.*
-MIII te nem ne ne beszéljük meg közülünk való vagy akárcsak én segits nekem társuljunk és nincs aadály...*megvan rémülve a foszer nagyon *
-1:Engem a korcsok hidegen hagynak...
*odamegyek az ürgéhez*
-2:JO okom van a magatok fajtát ölni és akármikor megteszem...........*fegyverem csöve a manusz szájába köt ki *
-3:Sayonara..*meghuztam a ravaszt szétfröcsent a feje csöpet* [/color]
-Isten lehet megbocsált ,de én nem fogok nektek soha apámért*egy köny potyanik ki a szememből majd tovább megyek*

-hé Tamés gyere ide mert szétrúgom a segged. mondta nekem Takamaru én meg gyors a tekintetemmel megkerestem majd visszaszóltam:
-gyere te ide és bemutatok valakit.
Közben azt is megkérdezte tőllem:
-miért mentél le ?
-gyere ide és megmondom hozd Imotuut is. válaszoltam neki majd a hugomhoz fordúltam:
-jönnek, legyél illedelmes velük lécci.
-okés, visszafogom magam. mondta és csak figyelt.
Majd később egy nagyon ismerős szagra lettem figyelmes:
-LIA. kiabáltam és néztem és halgatóztam hátha válaszól vissza.

*meghalotam tamást akit már több hete nem látam a bekötözött sebeimel amenyire lehet sietem megkeresni bekanyarodok a vasutállomás felé a sarkon balfelöl akkor látom meg tamást.......elkap aboldogság és már csak aboldogságtól könyezek*
-TAMÁS!!!! *felkiabálok és rohanok felé*

-LIA. csak kiabálom és kiabálok mindenfelé majd egyszer befordúl és meglátom.
-végre látlak édesem. mondom neki és megakarnál ölelni, de végignézek rajta és megkérdem:
-hát veled ki bánt el ennyire ? kérdeztem és várom a válaszát.

Nézem ,hogy menyien gyültünk össze. Miközeben sétáltam Imotuuval Tamáshoz mondtam neki ,hogy mit keresek itt.
- Imotuu azért vagyok itt mert kiváncsi voltam ,hogy történik-e valami érdekes. - mondtam Imootunak. Felnézek a tetöre Takamaru ott áll fent és Tamásal veszekszik ,hogy ki menyen kihez. Mondom halkan
- Na már megint kezdik! - sohajtok fel.
Hirtelen tamás oda fordul a lányhoz aki vele jöt és valamit mond neki. Aztán felnéz és felordit.
- LIA!!! - én is felnézek ahogy felordit Tamás. Én mért nem éreztem meg kérdezem magamtól. Miután megtörtént a nagy találkozo én csak csendben állok egy kicsit meszeb a töbiektől és nézelödök ,hogy történik e valami.

-Szia nagyon hiányoztál...else tudod képzelni menyire...
-és az a Pap az az ALEXAnder Anderson RAJTA CSAPOT A bERETTA EGYSÉGEN MIND MEGHALT bevetés közben öszesen vagy 11en.... *forditom félre a tekintetem tamás mellé nem merek ezt mondva a szemébe nézni*
-és ez lett csupa seb vagyok......halldokoltam.....bár mintha igysem lennék már elégé hallot..*elmosolyodok*
-életemet imotuunak köszönhetem hogy még élek **boldosgságtól könyezem hogy ujra láthatom már hiányolt tamásomat*
-Ö ki ez a kis hölgyemény melleted??JAj de illetlen vagyok bese mutatkoztam....
-Silver Lia vagyok örvendek..... a találkozásnak*éreztem a csajról hogy vámpír*

-szia elsetudod mennyire hiányoztál már. kezdett lebe.
-a pap volt az az alexanderson rajtacsapot a beretta csoporton és mindenkit rajtam kívűl megölt. és elfordította a tekintetét előttem.
-kicsinálom alexandert. gondolatban mondtam és és folytatta tovább.
-életemet Imotuunak köszönhetem aki visszavitt és ápolgatot a kastélyban.
-és ki a hölgyemény aki veled van ? kérdezte és bemutatkozott neki.
-szia Silver Lia vagyok.
-hú bocsi, ő itt a hugom. mondtam Liának és bemutattam.
-ő Balogh Valéria Vivien. bemutattam és ő is köszönt.
majd megláttam Hanakut is és Imotuut.Odaszóltam nekik:
-gyertek ide ti is ne legyetek különcök nem harapunk.

Tamás bátyám kiabál vagy beszélget nem tudom eldönteni egy vámpír figurával aki valószínűleg megilyedt a farkasomtól és csak röhögök magamban. Közben fel is kiáltiott és egy lány nevet ismételgetett Lia, Lia. Majd ő is megérkezve hozzán beszélgetett Tamással, utánna meglátott engem és megkérdezter:
-ő kicsoda ? és bemutatkozott.
Silver Lia vagyok.
-hú de buta vagyok, ő a hugom és bemutatott a bátyám végre neki:
-ő Balogh Valéria Vivien. és integettem neki.
Legugúltam a farkasom mellé és azt parancsoltam neki:
-menj a háztetőhö és ugasd le az illetőtt majd keress egy Imotuu nevezetű kölyköt.
Elindúlt a háztetőhöz és elkezdett ugatni és ő leugrott és hozzánk sietetett, majd eltünk a tömegben és megkereste Imotut is és őt is kergette. Én csak nevettem rajtuk, de Tamást észrevéve csak ennyit mondott:
-viselkedj már.

Egy kés átlátszó farkas űldözött Tamásékhoz és amikor már ott voltam felugrottam egy kisebb csomagra nehogy megegyen a lény:
-Tamás szólj rá lécci. mondtam ilyedten.
-áhhhh nem bánt gyere le onnan. mondta idegesen nekem.
-jó, de tényleg nem bánt ? kérdeztem tölle.
-nem. mondta és odafordúlt a másik lányhoz annyak mondta:
-hívd vissza Vivi a dögöt.
-jóvan na, nem lehet hülyéskedni ? kérdezte Tamástól.
-de, csak nem látod, hogy megilyedttek tőle Imotuuék ? kérdezt vissza Tamás.
-látom, és nagyon sajnálom. mondta és visszahívta a farkast, majd eltünt.
-de jó, hogy visszajöttél. mondtam neki és átölelni készűltem, de ő elugrott előlem.
-menjünk vissza a kastélyba hamár ennyien ittvagyunk, mit szoltok ? kérdezte mindenkitől.
-okés. mondták és kifelé indultunk.

Nézem ,hogy alakulnak az események. Egy farkas elkezdte ugatni Takamarut aztán meg elkezte kergetni Imotuut aki elégé megrémült. Odamagyek Tmáshoz és megkérdezem töle - Miért mentél el? És ki ez a lány? - kérdezem töle. Odafordulok a lyányhoz ,hogy köszönyek neki ne ,hogyiletlen legye.
- Isten hozot nálunk én Radamu Hanaku vagyok. - és várom ,hogy bemutatkozon.

Egy nagyon furcsa emberke hozzámlépett vagyis bátyámhoz és megkérdezte tölle:
-miért mentél el ? és ki ez a lány ? majd hozzámfordúlt és bemutatkozott.
-Isten hozott nálunk én Radamu Hanaku vagyok.
Felálltam és én is köszöntem neki.
-szia, én Balogh Valéria Vivien vagyok a balogh klánból és Tamás az elveszett bátyám. és fölnéztem rá.
-hogy hogy kint vagy itt az állomáson ? kérdeztem kivácsiságból.

Arra lettem figyelmes, hogy Hanaku hozzám illetve a hugomhoz beszél ezért visszafordúltam hozzájuk és elkezdtem válaszolni a kérdésére:
-csak azért utaztam el mert megéreztem hugom szagát Magyarországon és kiváncsi voltam arra, hogy családtag-e vagy ellenség, de kellemesen csalódtam mert csak a hugom volt és a többiekre is felfigyeltem.
Nagynehezen Takamaru is lemászott a tetőről és odaballagott hozzánk.
-na végre, hogy hazatoltad a pofádat, hol voltál eddig ? kérdezte flegmán töllem.
-nem akarom ismételgetni magamat folyton ezért gyorsan és egyszerűen bemutatom a hugomat, ő itt Balogh Valéria Vivien. mondtam és közben mutogattam rá.
Vivi is megfordúlt és piros arcal mindenkinek integetett.

Felnézetrám és bemutatkozot.
- Szia, én Balogh Valéria Vivien vagyok a balogh klánból és Tamás az elveszett bátyám. - mondta és megkérdezte tölem ,hogy mit csinálok itt.
- Hát igazából azért jötem ,hogy körülnézek a városban hátha találok magamnak egy kis szorakozást arra nem számitotam ,hogy enyien összegyülünk. - és vakartam a fejem. Megkérdezem Vivient - Csatlakozni fogsz a Hellsing szervezethez? Azért is jötél vagy nem? - nézek rá.

Hanaku elmondta nekem, hogy csak megnézni jött van-e valami izgalom errefele.
-és te is csatlakozni fogsz a Hellsing szerevezethez ? azért jöttél vagy nem ? kérdezte töllem.
-milyen ez a Hellsing szervezet ? kérdeztem vissza kiváncsian, majd erre rámfigyelt megint Tamás bátyám és elmagyarázta:
-ez a szervezet egy kastélyban működik és ebben a kastélyban vannak vámpírok és farkasok is akik védik az embereket a fattyúktól itt a városban érted ? kérdezte töllem.
-valamennyire igen, és hogy válaszoljak Hanaku neked igen szeretnék én is csatlakozni hozzájuk. mondtam Hanakunak.